A GNOME 2.30-as változatának magyar fordítását az FSF.hu alapítvány támogatta, amelyért ezúton szeretnék köszönetet mondani.
A kiadás további újdonságairól magyarul a kiadási megjegyzések oldalon olvashatunk.

Lemezkezelő alkalmazás
A GNOME 2.28-ban jelenik meg először a Lemezkezelő alkalmazás, amellyel egyszerűvé válik a meghajtók és partíciók kezelése, beleértve a RAID-tömbök létrehozását is.

Bluetooth-támogatás
Szintén új csomag a Bluetooth eszközök, például egerek, billentyűzetek és fejhallgatók kezelésére szolgáló GNOME Bluetooth.

Webkitre váltott az Epiphany
Az Epiphany, a GNOME webböngészője, a korábbi Gecko motor helyett immár a WebKitet használja.

Asztal megosztása Empathyban
Az Empathy a GNOME távoliasztal-kiszolgálójával való integrációnak köszönhetően lehetővé teszi az asztal megosztását a partnerekkel.

A GNOME 2.28-as változatának magyar fordítását az FSF.hu alapítvány támogatta, amelyért ezúton szeretnék köszönetet mondani.
A kiadás további újdonságairól magyarul a kiadási megjegyzések oldalon olvashatunk.

Az egyik leghasznosabb, ennek ellenére nem túl széles körben használt ilyen alkalmazás az Abiword nevű szövegszerkesztő. Ez ugyan közel nem tud annyit, mint az OpenOffice.org szövegszerkesztője, azonban tudja mindazon funkciókat, amikre a napi használatban jellemzően szükségünk van: kezel formázásokat és stílusokat, fejlécet, lábjegyzetet, oldalszámozást, beszúrhatunk képet és táblázatot, és más általános funkciókat. Ahhoz, hogy megírjunk egy önéletrajzot, egy levelet, vagy egy pár oldalas beadandó dolgozatot, tökéletesen elengedő. Ahol pedig ennél több kell, ott gyakran már inkább kiadványszerkesztőt érdemesebb használni, nem szövegszerkesztőt. Ráadásul az Abiword támogatja a közös munkavégzést is (hasonlóan a Google Docs szolgáltatásához), így helyi hálózaton keresztül, vagy XMPP protokoll használatával akár többen is dolgozhatnak egyazon dokumentumon.

A másik nagyon hasznos alkalmazás a GNOME táblázatkezelője, a Gnumeric. Ennek filozófiája rendkívül hasonló az Abiwordhöz: egy egyszerűen kezelhető, gyors, a legfontosabb funkciókat jól támogató irodai alkalmazás, ami a legtöbb felhasználó igényeit maximálisan ki tudja elégíteni. A két alkalmazásra (Abiword és Gnumeric) más programokkal együtt időnként “Gnome Office”-ként is szoktak hivatkozni, azonban ez nem jelent valódi egységes irodai alkalmazáscsomagot, mint amilyen az OpenOffice.org. Ezen alkalmazások ugyanakkor gyakran kerülnek be disztribúciókba az OpenOffice.org helyett, helyspórolás vagy az alacsonyabb erőforrásigényük miatt. Így például a Xubuntu Live CD-jén Abiword és Gnumeric van (valószínűleg alacsonyabb erőforrásigényük miatt esett ezekre a választás), míg a Fedora Live CD-jére pedig csak az Abiword került fel (feltétezhetően helytakarékosság miatt).

A Pidgin azonnali üzenetküldőt valószínűleg a legtöbben ismerik, és sokan gondolják azt róla, hogy ez is egy remek GNOME alkalmazás. Igazából bár a Pidgin valóban GTK+-t használ, és remekül illeszkedik a GNOME környezetbe, azonban hivatalosan nem része a projektnek. A GNOME üzenetküldője ugyanis az Empathy. Ez az alkalmazás rendkívül hasonlít a Pidginre, így akár az a kezdő felhasználó, aki az egyiket ismeri, valószínűleg tökéletesen tudja majd használni a másikat is. Ugyanakkor az Empathy támogatja a hanghívást és a képátvitelt Jabberen keresztül, így remekül kiválthatja a zárt forráskódú Skype-ot, ami amúgy sem illeszkedik igazán jól egy Linuxos környezetbe. Korábban, még a 2.24-es GNOME kiadás idején az Ubuntu Desktop Team végzett egy összehasonlító tesztet a Pidgin és az Empathy között, ami a Pidgint hozta ki jobbnak felhasználóbarátság szempontjából. Ugyanakkor az Empathy rendkívül gyorsan fejlődik, így az azonnali üzenetküldő, ami a 2.24-es Gnome kiadással vált hivatalosan is a projekt részévé, mindenképpen nagyon ígéretes.

A Cheese egy egyszerű kis alkalmazás, aminek segítségével a webkameránkat használhatjuk kameraként vagy fényképezőgépként. Bár ezen eszközök kis felbontásából, és gyenge optikájából adódóan nem érdemes igazán tűéles képre, és ragyogó színekre számítani, de sok esetben ez is elegendő lehet. Így arra tökéletes, hogy a számítógépünk szemszögéből dokumentáljuk, ahogy a macskánk a billentyűzeten elhelyezkedik kényelmesen, vagy egyszerűen csak gyorsan lefényképezzük magunkat. A Cheese emellett mókás effekteket is tud, amelyek leginkább az elvarázsolt kastély tükörszobájából lehetnek ismerősek, és kiválóan alkalmasak például arra, hogy egy baráti összejövetelen végül az egész társaság a számítógép előtt csoportosuljon.

A GNOME alkalmazások talán legszebb és legtökéletesebb példája egy webböngésző, az Epiphany. Az alkalmazás a Mozilla Gecko motorjára épül, így az oldalak úgy jelennek meg benne, mint a Firefoxban (leszámítva persze mondjuk az eltérő betűtípus beállításokból fakadó különbségeket). Bár a kiterjesztések szintjén nem kompatibilis egymással a két böngésző, azonban sok fontos Firefox kiterjesztést portoltak Epiphanyra is, így például a reklámblokkolót, vagy a Greasemonkey-t. Elérhető egy fejlesztés alatt álló webkit motor is a böngészőhöz: korábban szóba került, hogy a jövőben már ez lesz az elsődleges, ez azonban egyelőre még nem történt meg. Az Epiphany legfőbb előnye kétségtelenül a felhasználói felülete: egyszerű, letisztult, kényelmes, tökéletesen illeszkedik a GNOME asztali környezetbe. Az alapértelmezett eszköztár beállítások persze nem biztos, hogy rögtön megnyerik tetszésünket, így ezt érdemes első használatkor az igényeinknek megfelelően testre szabni, ezután viszont egy kiváló eszközt kapunk a kezünkbe, ami pontosan úgy fog viselkedni, ahogy azt egy Gnome alkalmazástól elvárjuk.

Mindez pedig csak töredéke mindannak, amit a GNOME projekthez köthető fejlesztések között találhatunk. Nem kerültek szóba azok a valószínűleg mindenki által jól ismert programok, amelyeket több népszerű disztribúció alapértelmezetten szállít, mint például az Evolution levelezőkliens, az F-Spot fotókezelő, az Evince dokumentumolvasó, a Rhythmbox zenekezelő, vagy a Totem médialejátszó. Szintén kimaradtak az olyan, szorosabban a rendszer részét képező dolgok, mint a Nautilus fájlkezelő, a GDM grafikus bejelentkező vagy a GStreamer multimédiás architektúra. Ezen írás célja ugyanis csak annyi volt, hogy felhívja a figyelmet néhány kiváló programra, amelyek talán nem részei alaptelepítésnél kedvenc disztribúciónknak, azonban kár lenne bármelyiket is kihagyni a számításból.

1. A felhasználói élmény megváltoztatása: két ötlet tűnik erre alkalmasnak, a GNOME Shell és a GNOME Zeitgeist. A GNOME Shell a panel és az ablakkezelő lecserélését célozza, azok funkcióit gyúrja egybe. A Zeitgeist a dokumentumok kezelését alakítja át: alapötlete hogy a felhasználók nem fájlokat akarnak keresgélni a fájlrendszeren, hanem adott dokumentumokat kezelni – így a fájlrendszer tallózása helyett idővonalakat, címkéket és könyvjelzőket használ.
2. A fejlesztői platform áramvonalasítása: az elavult programkönyvtárak használatát megszüntetik és ezeket hivatalosan is kidobják, új és érdekes programkönyvtárakat emelnek be, a potenciálisan a GNOME részévé váló programkönyvtárak számára létrehoznak egy külön kategóriát, a külső függőségeket és nyelvi kötéseket a platformmal együtt fogják bemutatni a fejlesztőknek.
3. Marketing: a marketinggel mindig is hadilábon állt a GNOME, ezen a téren is változások várhatók. A jelenlegi gnome.org weboldalnak ismert problémái vannak és meg kell újulnia, hogy közösségi alapúvá válhasson a népszerűsítés feladata.

A tervek megvitatása a desktop-devel listán itt kezdődik.

Ennek hatására az adminisztrátorok megkezdték az átállás előkészítését, végső határidőnek a 2.26.1 megjelenését tűzték ki, tehát ennek kiadása után már minden forráskód csak innen érhető majd el.

Ezzel egy időben a migrációs csapat azon dolgozik, hogy elkészítse megfelelő dokumentációt a git használatához.

• 30 perces előadások GNOME témákról
• 30 perces előadások asztali környezeteken átívelő témákról
• 5 perces villámelőadások
• BOF és munkacsoport-javaslatok

A jelentkezések beadási határideje április 10.